Hungária és Szózat

Mostanában annyi mindent neveznek át értelmetlenül, hogy felmerült bennem egy igazán jelentős átnevezés lehetősége. Magyarország újra keresztelése Hungária néven, és ezzel egyidőben a Himnusz leváltása, amit korrupciós úton választottak ki.

A világban és Magyarországon is mostanság az átnevezések korát éljük, és vannak olyan értelmetlen átnevezések, mint például megyéről vármegyékké nevezik át a második legnagyobb közigazgatási egységeinket. Történt átnevezés az ország nevét illetően is, amit sokan szeretnek félreértelmezni, miszerint az ország hivatalos elnevezése Magyar Köztársaságból Magyarország lett. - Sokan, szégyenszemre ellenzéki politikusok is ezt úgy értelmezik, hogy akkor ma már Magyarország nem is köztársaság, pedig az ország elnevezése és az államformája nincs kapcsolatban egymással.

Ugyanakkor érdemes megfigyelni, hogy több ország is jelezte, hogy nevet változtat, és felveszi régi történelmi nevét: Grúzia felvette a Georgia nevet, de Hollandia, Törökország és még sok más állam is megváltoztatta vagy tervezi megváltoztatni a nevét a történelmi nevére. Az érdekesség az, hogy miközben a legtöbb ország, ami nevet váltott, az egy a világ országai számára mára ismeretlen, zavaró nevet vett fel. Ezzel szemben, ha Magyarország felvenné a Hungária nevet, azzal csak a világ országai által ismert, mondhatni valóban eredeti nevét venné fel magyarul is. Feljön tehát a kérdés, hogy mikor a Magyar Köztársaság nevet lecseréltük, miért nem a Hungária névre esett a választás? Megjegyzendő, hogy a döntéshozók, akkor az általánosságban használt elnevezést tették hitelessé. Korábban, mikor valaki kitöltött egy hivatalos iratot, amin országunk nevét kellett megadni, és Magyarországot írt, Magyar Köztársaság helyett, bizony hibásan tette, és akár érvénytelen is lehetne az a dokumentuma!

De miért is lenne indokolt a Hungária elnevezés? Immár nem csak krónikákat böngészve, de azoktól sokkal hitelesebb genetikai vizsgálatokon alapuló kutatásokkal is alátámasztották, hogy bizony a magyarok és a hunok rokonok. Nem véletlen, hogy Magyarország nemzetközi neve szinte mindenhol az angolba is átkerült Hungary szóból ered. De nem is kell külföldi példákat felhozni: szinte mindenki nézett már sportközvetítéseket, és még mi magunk is drukkoláskor nagy többségben az skandáljuk, hogy "Ria-Ria-Hungária!".

Bizony egyre egyértelműbb, hogy a jelenleg hunnak és magyarnak nevezett népcsoportok, sőt az avarok is valójában egy népcsoport volt, csak épp Atilla picit előbb érkezett. Ezt bizonyítja az is, hogy Szent István már a honfoglaláskor tisztában volt a kereszténységgel is.

Szomorú, hogy miközben Nyugat-Európától Közép-Ázsián át Kínáig mindenhol közös népnek tartanak bennünket a hunokkal, addig pont mi tagadjuk ezt meg. Igen: Egész Európa rettegett Atillától, és hamar rájöttek a népek, hogy jobb behódolni neki. És nem csak Európa, de Kína is rettegett az általuk Hsziungnuknak nevezett hunoktól, és ededetileg pont a hunok elleni védekezés érdekében kezdték meg felépíteni a kínai nagyfalat, de érdekes mód később az Ázsiában maradt hunok a kínaiak szövetségeseivé váltak, tőlük tanulták el a lovas és egyéb harcmodort, ami segítette később megvédeni Kínát a támadóktól. Mára a kínaiak büszkén vállalják a hun-kínai kapcsolatokat oly annyira, hogy egyszer egy kínaival beszélgetve elmondta, hogy azért szeretnek leginkább a magyarokkal üzletelni Európában, mert nekünk közös őseink vannak, és büszkén vállalják, hogy bár az írásmódunk nagyon különböző, nyelvészetileg vannak közös szavaink.

Ezek alapján szomorú, hogy pont mi tagadjuk meg őseinket, ősi nevünk, azt a nevet, ahogy az egész világ ismer minket. A legtöbb ország átnevezésből káosz lesz, ha nem is hosszú időre, tekintve olyan neveket vesznek fel az országok, amit nemzetközi szinten rajtuk kívül senki nem ismer, mert olyan jelentéktelenek voltak. De, ha az Eurázsiai kontinensen bárki meghalja csak azt, hogy "hun", már mindenki tudja, hogy egy óriási történelmi múlttal rendelkező országról van szó.

Másik nagy változásra érett dolog Magyarországon, az a Himnuszunk. Sokszor emlegetik, hogy Magyarország, de akkor már legyünk stílszerűek: Hungária az az ország, aminek két himnusza is van. Az egyik az Erkel Ferenc és Kölcsey Ferenc féle Himnusz, míg a másik az Egressy Béni és Vörösmarty Mihály féle Szózat. Mindkettő műfaja óda, ezen belül a Himnusz műfaja himnusz, míg a Szózat műfaja ezen belül hazafias óda. Magam részéről a Himnusszal és a Szózattal egy szinten tekintek a Tolcsvay László által megzenésített Nemzeti dalra is.

Úgy gondolom, hogy nem jó az, hogy már a kisiskolásokba is a Himnusz révén azt neveljük bele, hogy a magyarokat mindig csak baj éri, nekünk mindig csak a sírás marad ("Bal sors akit régen tép"/"Megbünhödte már e nép") és a könyörgés Istenhez. Ezzel szemben a Szózat maximálisan kifejezi a hazaszeretetet, és arról szól, hogy a hazára mindig számíthatsz.

A Szózat, mint himnusz sokkal inkább segítené a magyar nép összetartozását, és megszűnne a kisgyerekkorban belénk kódolt mindenen sírjunk életmód.

Legyen tehát az ország neve Hungária a himnuszunk pedig a Szózat!